Bármennyire is előre megtervezünk, leszervezünk mindent, az ördög nem alszik és a legjobb feltételek esetén is történhet valami, ami miatt azonnal újra kell terveznünk a dolgokat, ezért jó, ha tudjuk, mik történhetnek az út során. Felkészülni nem lehet mindenre, de jó, ha rögtön tudjuk, merre léphetünk. Senkinek nem a kedvét szeretném elvenni az utazástól, hanem azt akarom, hogy ha már valami történik, felkészültek legyetek és a lehető legkevesebb komplikációval folytassátok az utat.
A repülés
Optimális esetben az ember egy nemzetközi járat előtt 2 órával kint van az érintett reptéren, becsekkol, beadja a csomagját (Japánba utazva ritkán megy bárki kizárólag kézipoggyásszal), bemegy a biztonsági kapun és beszáll.
A gép lekésése
Sajnos ez nagyon rossz hír, ha valaki lekési a gépét, akkor önköltségen kell tovább utaznia, erre semelyik légitársaság nem ad megoldást. Fontos tudni, hogy ha egy szektort lekéstek, akkor még ha el is juttok időben a következő állomásra (teszem azt Budapestről Amsterdamba repülnétek a kora reggeli járattal és onnan csak a délután 4-es járattal mennétek tovább Tokyoba és ezért másik géppel ki lehetne jutni addig Amsterdamba), a következő járatokra a foglalásotokat automatikusan elvesztitek.
A gép késése
Nagyon sok technikai probléma felmerülhet, de elég egy erősebb havazás, tankolási problémák, egy utas egészségügyi problémái még az előző reptéren, ahonnan érkezik a gépünk és máris pöröghet több óra késés. Ebben az esetben jó az, hogy a légitársaságnak az egyszerre foglalt járatokat egyetlen jegyként kell kezelnie. Például ha vettünk egy Budapest-Amsterdam-Tokyo jegyet, akkor nekik az a feladatuk, hogy akármilyen útvonalon, de a lehető leggyorsabban és térítésmentesen eljuttassanak minket Budapestről Tokyoba. Vannak különböző csoportok, amelyek egyenként több légitársaságot tömörítenek össze és ők például egymás között tudják cserélgetni az utasokat a szabad helyek függvényében. Ha túl későn indul a Budapest-Amsterdam járat és emiatt lekéssük az Amsterdam-Tokyo járatot, akkor ők Amsterdamból akár másik légitársasággal is tovább küldhetnek. Van jó pár ilyen szövetség (airline alliance), minket főleg a 3 nagyobb érint, amelyek utaznak az Európa-Ázsia vonalon: Star Alliance, SkyTeam és Oneworld.
Ha késik a gép és egy másik járatra tesznek fel, akkor lelkileg készülhetünk arra, hogy legalább 50%, hogy a csomaggal is gond lesz. Tudjátok, vagy igen, vagy nem 😀 Volt nekünk olyan is, hogy nem rakták fel a másik gépre, olyan is, hogy sikerült nekik.
Ha meg kell szállni valahol, még szebb a dolog, ebben az esetben azt a légitársaság fizeti, illetve ilyenkor biztosítania kell egy keretösszeget, amelyből váltás ruhát és ételt tud vásárolni az ember (vagy a hotelben kell megfelelő étkezést biztosítania), valamint transzfert a reptér és a hotel között mindkét irányba térítésmentesen (van, hogy ezekről utólag kell a számlát eljuttatni hozzájuk és úgy térítik meg).
Fontos: ha a járatunk késik a célállomáson az eredeti tervezett érkezéshez képest, akkor kártérítést igényelhetünk akkor is, ha a légitársaságunk nem európai cég (Qatar pl.), mivel onnan indulunk. Ez érvényes akkor is, ha semmiféle utasbiztosítással nem rendelkeztek. 3500km és Európa és Ázsia (vagy bármely más kontinens) esetén a kártérítés összege fixen 600€ fejenként.
Nem jár kártérítés az alábbi esetekben:
- extrém időjárási problémák (nagy havazás például vagy repülést ellehetetlenítő tájfun)
- háború
- természeti katasztrófák (pl. vulkánkitörés)
- 3 óránál kevesebb késés
- a kártérítés összege 50%-kal kevesebb, ha 4 óránál kevesebb a késés (legalább 3500km és nem EU-ba érkező járat esetén, amilyen pl. Japán)
- és ha a légitársaság legalább 24 órával a járat indulása előtt értesített arról, hogy más útvonalon fog szállítani, esetleg más érkezési idővel
A járat törlése
Az is elképzelhető, hogy különböző okok miatt törölnek egy járatot (gép meghibásodása, a fogadó reptér nem használható, sztrájk, stb.), ilyenkor szintén el kell juttatniuk az indulási helyről az érkezésire a lehető legjobb lehetőségekkel. Jó példa erre az Air France mostanában ismétlődő sztrájkja, amikor a LOT gépeivel reptették utasaimat az eredeti tervvel szemben, viszont ezt előtte lekommunikálták. Körül-belül ugyanakkor érkeztek ugyanarra a reptérre, így nem járt (nem is kértünk) kártérítést, a lényeg, hogy kijutottak, csak 1-2 órán át izgi volt, miután megkapták a levelet a járat törléséről, majd mire el lehetett érni őket telefonon. A kártérítésre egyébként ugyanazok a feltételek igazak, mint a késésre.
Fontos: ha külön intéztük két szektor repülőjegyét, tehát mondjuk egy Budapest-Amsterdam-Tokyo és Tokyoból repülünk mondjuk le egy másik jeggyel Nahába (Okinawa), akkor ha a következő jegyre vonatkozó járatot lekéssük, arra nem érvényes semmi, amit fentebb írtam, ilyen esetben simán lekéssük azt a járatot és a magunk költségén kell így új jegyet vásárolnunk. Ez sajnos igaz arra is, ha nem Budapestről repül valaki, hanem mondjuk van egy olcsó jegy Londonból és úgy gondolja, hogy majd odáig kirepül egy fapadossal. Ilyen kombinációkra én jelentős, akár egy napnyi időt hagynék, hogy mindenképpen elérjük, kevesebb bosszúság, mint a reptéren venni egy új jegyet, ráadásul ha a hotel a végcélon nem ingyenesen lemondható, akkor annak a költségét is rendeznünk kell.
A csomag
Tudom, hogy a paranoia mondatja velem, de nem árt, ha lefotózzuk a bőröndünket feladás előtt. Nem azért mondom, mert az első 4 érkezésünkből 3 új bőröndöt kaptunk Japánban, de mégis. Voltaképpen a mai digitális világban eggyel több vagy kevesebb kép már mindegy.
A csomag sérülése
Amikor megérkezünk a célállomásra és megkapjuk a csomagunkat, az első dolgunk az legyen, hogy ellenőrizzük le. Nézzük meg, minden kereke, minden lába megvan-e, ha volt rajta bőröndruha (van ilyen tényleg) vagy záró pánt, akkor az megvan-e (felületi sérülései lehetnek), a bőröndöt lehet-e gond nélkül húzni és a zár sértetlen-e. Ha funkcionalitásában sérült a csomagunk (tehát nem tudjuk a továbbiakban úgy használni, mint azelőtt) vagy még nagyobb sérülés érte (sima benyomódás vagy karc nem számít sajnos), akkor azonnal jegyzőkönyvet kell felvetetnünk az esetről, ezt minden reptéren megtehetjük annál a pultnál, ahol az elveszett poggyászokat is be kell jelenteni. Sérüléstől, országtól, légitársaságtól függően vagy térítésmentes javítást fognak felajánlani (ilyenkor a lakásra jönnek érte és elviszik, majd megjavítja hozzák), vagy azonnal új bőröndöt kapunk. Én az utóbbihoz szoktam ragaszkodni, de az én bőröndjeim vagy nagyon megsérülnek, vagy sehogy.
A csomag késése
Ha nem érkezik meg a csomagunk a szállítószalagra, akkor egy idő után gyanakodhatunk, majd fel kell vetetnünk jegyzőkönyvet az esetről. Kelleni fog, hogy hogy nézett ki a bőrönd (méret, szín, burkolat típusa), egy hozzávetőleges érték magáról a bőröndről (a tartalma ekkor nem lényeg). Meg fogják kérdezni a telefonszámunkat, illetve hogy merre fogunk utazni és a következő napokban megkapjuk a kószáló poggyászt. Fontos, hogy ilyenkor kaphatunk szintén azonnal egy bizonyos összeget (mennyisége változó) arra, hogy ruházatot tudjunk venni az átmeneti napokra, ezt ne felejtsük el azonnal elkérni, illetve amikor kiszállítják a bőröndöt, ugyanúgy ellenőrizzük le, ahogy fentebb javasoltam, hogy minden rendben van-e és ha nem, akkor ezt haladéktalanul jelezzük a légitársaságnál és ugyanúgy kaphatunk cserebőröndöt hasonló kategóriában és méretben. Napok függvényében, ha van csomagbiztosításunk is, kaphatunk valamennyi kártérítést, utólag, már otthonról kérvényezve (ehhez minden papírt tegyünk félre).
A csomag elvesztése
Ez ritka madár, viszont ebben az esetben sajnos csak az segít, ha volt csomagbiztosításunk a poggyász tartalmára. Más kérdés, hogy azért én repkedek elég sokat és az utasaimmal és a barátaimmal együtt ez ezres nagyságrendre rúg, de soha senkinek nem tűnt el teljesen a ködben még csomagja. Egyébként ugye az alap, hogy a feladott bőröndbe értékes dolgot nem teszünk. Semmilyet. Se pénzt, se laptopot, se iratokat, se bankkártyát, se semmit.
Betegség, baleset vagy haláleset
Sajnos bármikor megeshet. Elég rossz a dolog, ha Japánban szorulunk orvosi ellátásra, azonnal ki kell fizetnünk a nem olcsó kezeléseket és ha van az adott gondot lefedő biztosításunk (egyébként ez nagyon sok, magasabb besorolású hitelkártyához is jár, érdemes megérdeklődni), akkor utólag megkapjuk a kártérítést, ha minden rendben van. A kórházakban kérhetünk tolmácsot.
Utastárs elvesztése
Ne nevessetek, előfordulhat. Például egy barátnőmmel utaztunk Japánba, aki először járt az országban. Megbeszéltük, hogy hol találkozunk, egy Starbucksot mondtam, de ő összekeverte egy másikkal. Közben a telefonja majdnem lemerült és azt már megbeszéltük, hogy tök másik helyen vagyunk, de egy japán nagyvárosban megtalálni valakit a hatalmas állomások labirintusaiban azért elég folyamatos kommunikációt igényel (ráadásul két irányba ment ez az állomás, így a kijárat sem volt egyértelmű, hiába mondtam meg). Telefontöltő volt nála ugyan, de japán átalakító nem, így ezzel se ment sokra. A végén szerencsésen megtaláltuk egymást, de ez kicsit ijesztő volt. Annyi a lényeg, hogy a telefonotok mindig legyen feltöltve, a külső akksi sem az ördögtől való szerkezet (kb. 27000mAh méretig szállíthatjuk repülőn gond nélkül). Ugyanez érvényes arra is, ha elvesznénk valahol. A biztonság kedvéért én mindenkinek javaslom a maps.me nevű program letöltését, azon belül is a japán térképek lementését, mert ezzel navigálni ugyan nem tudunk A-ból B-be, de GPS segítségével megmutatja, hol vagyunk és egy képernyőképet elküldve a társunknak máris megtalálhatjuk egymást (vagy most már meg lehet osztani a helyzetünket akár egy Facebook messengerben is. Egyébként ha eltévednétek, a japánok nagyon-nagyon segítőkészek, sok esetben akár el is kísérnek minket oda, ahova megyünk (vagy legalább a helyes vonathoz, buszhoz vagy átszálló állomásig). Nagyon hasznosak a térképek és az itiner, amit adok minden utasomnak, mert nyelvi nehézségek esetén is elég csak megmutatni, hova szeretnénk menni vagy melyik vonattal és máris meg fogják érteni, hogy hogyan segíthetnek.
Megvolt minden, most már indulhattok 🙂