Hiába minden előkészület, vannak dolgok, amiket egyszerűbb megtapasztalni, viszont ha nem volt még kint valaki, akkor ezeknek a netről való összegereblyézése nagy meló, így nézzük a fontosabb dolgokat, amik nap mint nap elő fognak kerülni.
WC
Általában van a nagyobb metró- és vonatállomásokon, sok egyszerű boltban (mint a 7-11 vagy a Lawson) a vevők számára, illetve a látványosságoknál (akár szentélynél vagy templomnál is elég gyakran). Mindig ingyenes, egész Japánban sehol nem láttam még fizetős WC-t és a tisztaság legtöbbször tökéletes vagy nagyon jó. Tradicionális helyeken gyakori, hogy guggolós változat van, nem pedig leülős, de figyeljünk, azért szokott lenni egy-egy olyan is (legalábbis a női részlegen).
Internet
Ingyen wi-fi nem lesz csak úgy. Elvileg már van néhány városrészen, gyakorlatilag ahol próbáltam, ott nem ment. Még mindig érdemes SIM-kártyát venni, sokkal egyszerűbb, mint a hordozható wi-fi router, leszállunk a reptéren, megvesszük az automatából (minden reptéren több automata van erre a célra). Érdemes otthon előtte még ellenőrizni, hogy mennyi adatforgalom szükséges az egész csapatnak egy napra és akkor egy telefonról lehet használni (legyen nálunk kártyafüggetlen telefon természetesen, anélkül nem megy) és arról megosztani a csapat tagjai számára. Egy alap használathoz (olvasgatás, Facebook, Instagram, térképhasználat, üzletek keresése) elég a napi 200MB-os limit.
Van viszont ingyen wi-fi más helyeken: nagyvárosokban a vonatállomásokon, néhány vonaton magán, minden reptéren, áruházak egy részében. A boltoknál látott ingyen wi-fit nyugodtan el is felejthetjük, sokszor japán email vagy telefonszám kell hozzá és japánul kell regisztrálni is.
Bankkártya
Legpraktikusabb pénzlevételre a Lawson vagy a 7-11, ott szoktak lenni olyan gépek, amik külföldi kártyát is tudnak kezelni. Ha itt nem boldogulunk, nézzünk utána a környékbeli bankoknak. Minél inkább vidékre megyünk, annál nehezebb lesz a kártyáról való pénzlevétel, az azzal való fizetés attól függ, milyen helyen vagyunk. Látványosságoknál alig lehet kártyával belépőért fizetni (kivéve a nagyobb helyek, Disneyland, Universal), vigyünk magunkkal mindig készpénzt. Éttermeknél meg lehet kérdezni előre, hogy lehet-e kártyával fizetni, hogy a végén ne legyen gond, ezt akkor is érdemes, ha látjuk a kártyaolvasót, mert nem mindig kezelnek külföldi kártyát. Postán lehet általában pénzt felvenni, csak a nyitvatartási idejük nem mindig optimális (késtünk már le reggeli hajójáratot emiatt, mert meg kellett várni, hogy kinyisson a posta Okinawán).
Pénzváltás
Rossz hír, forintot nagyjából sehol nem fogunk tudni váltani. Eurot, dollárt bármikor, ezért ha valaki tud abban szerezni tartalékot kivinni, az nagyon praktikus, de fontos, hogy csak ezért ne váltsunk még Magyarországon forintot be, mert akkor kétszer váltunk és az anyagilag elég rossz (pláne, ha megmarad belőle). Azt lehet még csinálni esetleg, hogy ha ismerősnek van euro vagy amerikai dollár több, akkor mi egymás között tudunk jobb árfolyamon váltani, úgy okés. Amúgy a MEX váltók a legjobbak, szinte középárfolyamon váltanak (és itt egyből lehet vonatjegyeket is venni olcsóbban, bár nincs kiírva semmi angolul és sokszor az alkalmazottak tudása is hiányos, így igazi kihívás lehet (alapból a legtöbb turista nem tudja elolvasni, hogy az van kiírva, hogy van olcsóbb vonatjegy a shinkansenre Tokyo és Osaka között, úgy meg nehéz rákérdezni, meg ismerni kell az eredeti árat is). Tartózkodjunk a váltóautomatáktól, sokszor nagyon rossz árfolyamon váltanak, illetve a turistainformációkban is láttunk már furcsa dolgokat. Tokyoban a legkönnyebb a váltás, aztán Osaka következik és minden további város csak egyre nehezedik. Bankokban lehet még pénzt váltani általában (de itt se forintot), viszont ott elég nagy macera, ki kell tölteni egy papírt, azt hátraviszik engedélyeztetni, áhh, próbáljuk kerülni.
Illemszabályok
Erről külön írok, érdemes ezt az írást elolvasni, elég részletes.
Boltok
Általában éjjel-nappal nyitva és ami a legjobb, lőhetünk bent akár friss kávét és reggelit is. Ha olyan ennivalót veszünk, kérésre meg is melegítik. Mindig adnak pálcikát. Egyrészt a környezetkímélés szempontjából nem rossz, ha viszünk magunkkal egy kicsire összehajtható zacskót, mert különben mindenhol adni fognak, másrészt ne felejtsük azt, hogy ami szemetet termelünk napközben, azt sokat fogjuk cipelni is.
Szemetes
Mert szemetes nem sok lesz. A boltoknál érdemes mindig körbenézni, ott szokott lenni. Az utcán a szarin-gázos támadás óta nincs szemetes. Vonatállomásokon a kapukon belül már van, illetve a peronon szelektív is akad. Amivel sokszor fogunk találkozni, az a flakonoknak és italos dobozoknak ilyen kis kerek lyukas bedobós szemetes, de oda mást ne dobjunk, csak azt, ami rá van írva. Más kérdés, hogy semmi értelme a két külön lyuknak a PET-palackoknak és a dobozoknak, érdemes belenézni egyszer: ugyanabba a zacskóba esnek bele…
Liftek
Sok csomaggal utazva azért nem mindegy, hogy hogy cipeljük azokat. Általában az állomások 80%-án van lift is, csak meg kell azokat találni. Nagyvárosok vagy nagy vidéki állomások esetében előre rá tudunk keresni az adott állomás térképére és azokon gyönyörűen látszik. Bent a vágányoknál mindig van egy ronda nagy sárga térkép, az mutatja a liftet, a mozgólépcsőket, a sima lépcsőket és hogy melyik kijárat merre van. Értelemszerűen az első vonat indulásától az utolsó érkezéséig üzemelnek.
Kijáratok
Nagyon jó barátunk lesz kint a Google Maps, egész egyszerűen zoomoljunk bele az állomásokba, amennyire csak lehet, az állomások számát is írni fogja, csak kibogarásszuk, hogy nekünk melyik a legpraktikusabb, a legközelebbi és máris megcélozhatjuk azt. Ez különösen esőben baromi jó, egyrészt nem kell fent sétálni, másrészt a nagy állomások alja áruházat rejt, ahol legalább lehet nézelődni és ki tudja, akár még találhatunk is valamit 🙂 Étterem is nagyon sok van itt.
Peronok
Érdemes külön szót ejteni erről is, mert sokkal jobbak, mint amiket megszoktunk. Egyrészt itt vannak ugye a szemetesek. Szokott lenni külön dohányzórész, ha nagyon átfújhat a szél rajta, akkor melegedő kuckó is (ahol tilos a dohányzás). Találni fogunk automatákat, ott lesz a vonatmenetrend is (nem hülyeség lefotózni), valamint lehet sokszor kapni vonatra bentot (ún. ekiben) a shinkansen állomásokon (más vonatokon enni illetlenség), egyébként sok helyen találkozni fogunk ilyen gyors, álló levesesekkel. Nagyon javasolt kipróbálni őket, kép szokott lenni, azzal könnyen tudunk választani és pár száz yenért mennyei finom leveseket ehetünk.
Pecsétek
Nagyon jó szórakozás, ha veszünk egy sima, kb. A6-A5 méret közötti füzetet, amit jól ki lehet hajtani és gyűjtjük a bélyegeket bele. Gyakorlatilag vonatállomáson mindenhol van pecsét, látványosságoknál is elég sok helyen és nagyon sok metróállomáson is.
Vannak ún. stamp rally programok, ahol meg kell találni egy pecsétsorozat mindegyik tagját és ha mindet összegyűjtöttük (ezeket egy külön lapra kell gyűjteni, én a füzetbe és arra is szoktam nyomni egyet-egyet), akkor vagy sorsoláson veszünk részt valami nagyobb dologért (feltéve, hogy leadjuk az utolsó állomásnál vagy a megjelölt helyen), vagy rögtön kapunk valami cuki apróságot. Mondanám, hogy főleg gyerekek szórakozása, de sok felnőttet is látok, magammal együtt 🙂 Az állomásokon meg lehet kérdezni az alkalmazottakat, de sokszor a helyfoglaláshoz használt zöld irodában vagy az emberes beléptető pultnál van a szutampu.
Templomokban és szentélyekben már komolyabb a helyzet, itt külön személyzetet tartanak fent arra, hogy gyönyörű kalligrafikus írást tegyenek a füzetünkbe (és nem is minden füzetbe engedik az írást, érdemes erre az első adandó helyen egy elegánsabbat venni, templomok és szentélyek boltjaiban lehet kapni). Ez pénzbe fog kerülni, a legolcsóbb 200 yen, a legdrágább (Kamakurában) 500 yen. Udvariasan, fejbólintással adjuk át a kinyitott füzetet a szerzetesnek, megírja a goshuint és utána kell fizetni (ez természetesen ki van írva az ablaknál).
Adómentes vásárlás
Sokan nem tudják, de turistavízummal az országban nagyon sok boltban adómentesen vásárolhatunk. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nettó 5000 yen felett már nem kell a forgalmi adót kifizetni. Ugyan ez Japánban mindössze 8% (egységesen mindenre), de azért ezzel is tudunk spórolni és nem olyan macerás, mint sok országban, hogy külön még a reptéren kell azt visszaigényelni. Annyit kell tennünk, hogy mindig legyen nálunk az útlevelünk (ez amúgy sem árt), mert abba beletesznek egy kis papírt, hogy mit vásároltunk. A szabály szerint csak eredeti csomagolásban szabad kivinni a vett dolgokat az országból, de ezt a kutya nem tartja be. Néhány reptéren van külön kis pult, ahol kitépik ezeket a papírokat az útlevélből, néhány másikon kitépi az, aki úgyis kiléptet minket az országból, néha meg senkit se érdekel és benne marad (nyugodtan tépjük ki utána, sehol nem fog kelleni). A termékekre a kutya rá se fog nézni és nyilván kivitelezhetetlen, hogy mindent eredeti csomagolásban vigyünk haza, mert ezek a dobozok nehezebben férnek el a bőröndben, mint ha úgy visszük, hogy kivesszük a dolgokat és összehajtjuk a dobozt magát, sokkal jobban el lehet osztani olyankor.
Árcetlik
Korábban csak 5% volt az ÁFA és aztán jött egy hatalmas emelés 8%-ra. Sok boltos kvázi szégyenkén élte meg, hogy emelnie kell az árait, amit amúgy az infláció alacsony mértéke miatt már nem tett nagyon régen, ezért figyelni kell rá, mert sokszor az adómentes árat tüntetik fel nagy számokkal és csak alatta a sarokban szerepel az ÁFÁ-val növelt ár. Mindig a nagyobb összeget kell fizetni, itt ez a lényeg (már ha nem adómentesen vásárolunk éppen ugye). Sok étteremben kizárólag az ÁFA-mentes árat írják ki, főleg sushizós helyeken, ezért a számlához csapódik még a 8%. Gyanakodjunk, ha kerek 100 yen minden, mert az adómentes lesz, ilyenkor egységenként például 108 yent kell fizetnünk (például a Daiso és Can Do 100 yenes boltokban is ez történik).
Don Quijote
Hatalmas áruházak, a nagyvásorokban fogunk találni belőlük (Tokyoban, Osakában többet is). Kitűnő esőprogram a bejárásuk, ráadásul sokuk legalább este 10-ig nyitva van (néhány még tovább, pl. az akihabarai áruház). Nagyon sok ajándékot tudunk itt venni ismerősöknek, lehet kapni olcsóbban édességet, italokat és igazi marhaságokat is, némelyikben még szexjátékos részlege is van (függönnyel elzárva). Fontos, hogy itt adómentesen vásárolhatunk.
Daiso/Can Do
Bár itt nem lehet adómentesen vásárolni, de nem is nagyon valószínű, hogy 5000 yen felett hagyunk ott pénzt. Amire nincs itt ár írva, az egységesen 108 yen lesz (100 + ÁFA). Nagyon jó hely begyűjteni kisebb édességeket (sokszor 4db valami kerül 108 yenbe), szójatartó edénykét, pálcikát, egyéb kisebb ajándékokat, otthoni bento készítéséhez konyhai kiegészítőket. Ami még nagyon jó, itt találunk olyan vákuumos zacsikat, amikhez nem kell porszívó és ezekbe kitűnően beletehetjük a szennyesünket, mert annak úgyse árt, ha összegyűrődik (össze fog) és máris többet vásárolgathatunk, mert több fér a bőröndünkbe 😀
Koreai kozmetikumok
A legjobb, ha ehhez a tokyoi koreai negyedben vásárolunk be, ahol egymást érik a kozmetikumokat (és koreai énekeseket istenítő) áruló boltok. Nyilván Koreában olcsóbbak ezek a termékek, de egy európai vagy netes megrendelésnél itt azért jóval olcsóbban kaphatunk el dolgokat.
Hozzávalók
Akik megszeretik a japán konyhát és még van hely a csomagjukban (és pénzük erre), vehetnek olyan dolgokat, amik nem romlandóak, viszont Magyarországon majdnem lehetetlen beszerezni őket. Ilyenek a Cook do fűszerkeverékei, a különleges lisztek (pl. igazi japán tempuraliszt vagy takoyaki-liszt), dashi (szárított haldarabkák). Takoyakisütőt egyébként tudunk venni az aliexpress oldalon is 5000Ft környékén és máris készülhet otthon is a finomság. Nem javaslom a wasabi vásárlását, mert a tubusos pont ugyanaz, amit otthon kapni, viszont a friss, amit reszelni kellene, hűtés nélkül megromlik, mire hazaérünk vele (viszont legalább jó drága).