Ismerős lehet már a történet, azon túl, hogy Japánban van a legtöbb elvégzett munkaóra fejenként, extrém sok a munkaszüneti nap. 2017-ben 16 ünnepnap volt (némelyek nem fix dátumosak, évente változnak, mint nálunk a húsvét vagy a pünkösd).
Újév napja (január 1-3) [元日, ganjitsu]
Ez a bajnok a japán ünnepek között. A legtöbb bolt és étterem zárva van ezen a napon, hogy csendes nyugalmat biztosítson az embereknek, na nem annyira a másnaposság miatt, hanem mert ilyenkor szokás elmenni a templomokba és szentélyekre, hogy megejtsük az év első imáját, a hatsumodét. A gyerekek ilyenkor ajándékot kapnak, pénzt borítékban (otoshidama). Fontos ilyenkor, hogy megnézzük az év első napfelkeltéjét, ez a hatsuhinodee, illetve minden első tevékenység fontossá válik, akár az első takarítás is. Január másodikán a császár ünnepi köszöntőt tart a palota erkélyéről, ekkor mindenki számára nyitva áll a palota kertje.
A Felnőtté Válás napja (január második hétfője) [成人の日, seijin no hi]
Ez a frissen felnőtté vált fiatalok ünnepe, amely alkalmával a 20 évesek felöltöznek szépen, ceremóniákon vesznek részt és aztán a nap végén berúgnak, mert ekkor már fogyaszthatnak alkoholt hivatalosan is.
Az Alapítás napja (február 11) [建国記念の日, kenkoku kinen no hi]
Ennek az egy ünnepnek a kifejtése egy esszé lenne, tehát itt a rövid verzió: a legenda (és sok modern feldolgozás) szerint február 11 a napja, hogy Jimmu, az első császár leszállt és felült a krizantém trónra Kr.E. 660-ban, valamint később, 1889-ben Meiji császár is ezt erősítette meg, így ekkor ünneplik. Korábban a császárság napjaként ismerték a II. Világháború végéig, amikor az amerikaiak eltörölték. 15 évvel később újra bevezették, ekkor már az új névvel, 1966-ban.
Tavaszi Napéjegyenlőség (március 20 vagy 21)[春分の日, shunbon no hi]
Ez jelzi a tavasz kezdetét és a nem hivatalos kezdése a cseresznyefa-virágzásnak (nem minden fa hajlandó betartani sajnos). 1948 óta állami ünnepnap. Korábban buddhista imádkozásokat is tartottak ilyenkor, mert a buddhizmus szerint ilyenkor az élők és a holtak világának határa vékonyabb, mint bármikor az év során. Sok ember ilyenkor családi sírjait látogatja meg.
Showa Nap (április 29) [昭和の日, shōwa no hi]
Annyira nem ünneplik ezt a napot, viszont ez az Arany hét (Golden Week) kezdete, amikor a legtöbb japán elutazik legalább vidékre, mert itt egymásra torlódik több ünnepnap, így hosszabb idő áll rendelkezésükre. Egyébként ez a Showa császár születésnapját jelenti, akit Hirohito néven ismertünk és 1926-tól haláláig, 1989-ig tartott az uralkodása. 1901-ben született, ő volt modern Japán eddig leghosszabb ideig uralkodó császára.
Az Alkotmány Emléknapja (május 3) [憲法記念日 kenpō kinenbi]
1947 óta létezik, amikor a jelenlegi alkotmány életbe lépett. Ez nyitja meg az Arany Hét második felét.
Zöld Nap (május 4)[みどりの日, midori no hi]
Egy nap, amikor köszönetet adhatunk a természetnek. 2007 óra állami ünnep, ilyenkor Tokyo sok parkja és nyilvános kertje, valamint az állatkertek ingyenesen látogathatók.
Gyerekek Napja (május 5) [こどもの日, kodomo no hi]
Tango no sekkuként is ismert (tavaszi fesztivál) az Edo-korból, ez Japán egyik legrégibb ünnepe. Korábban csak a gyerekeket ünnepelték ezen a napon (a lányok ünnepe a hinamatsuri volt márciusban), de mára már ez eltűnt. Koinoborikat, hal alakú zászlókat függesztenek ki, kashiwamochi rizssütiket esznek és a középiskolásnál fiatalabb gyerekek ingyen léphetnek be a parkokba és állatkertekbe ezen a napon.
Tenger Napja (július harmadik hétfője) [海の日, umi no hi]
Úgy is ismerik, hogy az Óceán Napja, ezen a napon a napimádókkal telnek meg a strandok, ez a nyár első ünnepnapja. Ez a Zöld Nap nyári változata, ilyenkor a tengert köszöntik.
A Hegy Napja (augusztus 11) [山の日, yama no hi]
Nagyon újdonsült ünnep, 2016-ban vezették be, ezzel elérve azt, hogy mindösszesen egyetlen hónapban nincsen állami ünnepnap Japánban, ez pedig a június.
Idősek Tiszteletének Napja (szeptember harmadik hétfője) [敬老の日, keirō no hi]
Ezen a napon Japán immár kisebbségben levő fiatalabb lakossága tiszteletet ad az idősebbeknek. A családtagok ilyenkor meglátogatják idősebb rokonaikat, virágot küldenek vagy üdvözlőkártyát. Minden 60 év feletti lakos és egy kísérője sok helyre ingyen mehet be.
Őszi Napéjegyenlőség (szeptember 22 vagy 23) [秋分の日, shūbun no hi]
A Tavaszi Napéjegyenlőség testvére, ugyanazok igazak rá, mint amiket fentebb annál írtam.
Az Egészség és a Sport Napja (október második hétfője) [体育の日 Taiiku no hi]
A sport napját október 10-én tartották, ez volt a korábbi, első japán nyári Olimpia megnyitójának napja, de áthelyezték kicsit 2000-ben. Ilyenkor sok iskola és más társaság tartja a sportnapját (hasonló, mint a Magyarországon megtalálható Challenge Day, a Kihívás Napja).
A Kultúra Napja (november 3) [文化の日]
Nem túl meglepő módon ezen az ünnepen különböző kulturális eseményeket tartanak, ilyenkor sok múzeumba olcsóbb a belépő is. Hivatalosan ez a nap jelzi a háborúk utáni újjáépítést 1946-ból, de ez volt a születésnapja Meiji császárnak is.
A Kultúra Napja Sensojiban:
[supsystic-gallery id=5]
A Munka Hálájának Napja (november 23) [勤労感謝の日, kinrō kansha no hi]
Bár egyáltalán nem kommunista ország, soha nem is volt az, itt is létezik a Munka Ünnepe, ez igazából a korábbi niinamesai aratóünnepnek és földművelő gyökerei vannak. Sok munkaügyi csapat ettől függetlenül május 1-én tartja az összejöveteleit.
A Császár Születésnapja (december 23) [天皇誕生日, tennō tanjōbi]
Nem szükséges túl sok magyarázat hozzá, a jelenlegi császárnak, Akihitonak a születésnapja, amely 1933-ra datálódik. Mivel ő 2019 április 30-án lemond, ezért ez valószínűsíthetően változni fog, a trónkövető Naruhito február 23-án ünnepli a születésnapját, az ünnepnap mindazonáltal valamilyen formában meg fog maradni. Ilyenkor a Császári Palota kapui megnyílnak a nagyközönség elé, azok betódulnak a kis japán zászlajaikat lobogtatva és vethetnek egy pillantást az erkélyről mosolygó császárra és annak családjára.