IC kártyák használata

Suica, Pasmo, Icoca és 7 másik kártya alkotja Japán népszerű, ún. IC kártyáit (japánul kiejtve aishi kaado). Az IC az integrated circuit rövidítése, integrált áramkör(rel rendelkező kártya). Használhatjuk őket majdnem minden vonaton, metrón és buszon Japán nagyvárosaiban.

Mi is az az IC kártya?

Az IC kártya egy pénzzel újratölthető kártya, gyakorlatilag digitális pénz. Meggyorsítja a közlekedést metrón, vonaton és buszon egyaránt és a vásárlást is, számtalan boltban, étteremben és automatánál fizethetünk vele egyetlen érintéssel.

Melyek a legfőbb kártyák?

A következő 10 kártya kompatibilis és felcserélhető egymással. Fontos, hogy a régiós kártyákat csak ott tudjuk kiváltani és visszaváltani, ahol érvényesek, de amúgy használhatjuk az ország többi, IC kártyákat elfogadó helyén is. Így a Hayakaken kártyát vihogva használtam Tokyoban például, de visszaváltani már csak ott tudtam, amikor megint ott jártam. Mindegyiket lehet kérni névre szóló, regisztrált változatban is, ekkor ha elvesztenénk, újra megkapjuk, viszont ehhez érvényes japán telefonszám szükséges.

A Suica kártyát a JR East társaság adja ki Tokyora és környékére, Niigatára és a Sendai régióra. A neve a Super Urban Intelligent Card rövidítése és szójáték, egyrészt a suika jelentése görögdinnye japánul, másrészt a sui sui kifejezés azt jelenti, hogy könnyedén suhanni, amivel kiemelik a kártya könnyű használatát. Mivel a pingvin is könnyedén úszik, ezért ez lett a jelképe. Csak JR East állomáson válthatjuk vissza és visszakapjuk az 500 yen depozitot.


A Pasmo kártyát a tokyoi vonattársaságok adják ki, amelyek nem tartoznak a JR alá, mindazonáltal gond nélkül használható JR vonatokra is. Ha vissza akarjuk váltani a Pasmo kártyánkat, azt csak Tokyo területén belül tehetjük meg és csak nem JR vonatállomásokon (Keihin vagy Keisei például) vagy a Narita és a Haneda reptereken. 500 yen depozit visszatérítendő leadáskor.


Az Icoca a JR West társaság kártyája a Kansai régióban levő vonatokra (pl. Osaka és Kyoto), valamint a Chugoku régióra (pl. Hiroshima). Néhány nem JR eszközre is használhatjuk, például a vonatokon és a buszokon Okayamában. Az ikoka jelentése megyünk? és így kapta a nevét a kártya, ami amúgy az IC Operating Card rövidítése.


 A PiTaPa kártya szintén a Kansai régióba tartozik, ezt adják ki a nem JR által üzemeltetett vonattársaságok. Ezt utólag kell fizetni és külföldi turistáknak nem könnyen elérhető. A rövidítés a Postpay IC for Touch and Pay kifejezésből jön, ami rövid és frappáns.
 

 
A Toica kártyát a JR Central társaság adja ki Nagoyára és környékére, valamint Shizuoka egyes részeire.
 Csak ezen a környéken belül lehet használni, tehát nem lehet mondjuk egy Tokyo-Nagoya útra becsippantani, viszont Nagoya és környékén belül ugyanúgy, mint a Suicát vagy a Pasmot.
 

A Manaca a Nagoya városon belüli, nem JR és Kintetsu cégek által üzemeltetett metrók, vonatok és buszok feltöltős kártyája. Ha ezzel vásárol az ember, pontokat is gyűjt és azokat lehasználhatja közlekedésre.
 
 

 
Kitaca a neve a JR Hokkaido feltöltős kártyájának, amelyeket a nagyobb Sapporo körüli régióban (és természetesen a városon belül) lehet használni, valamint a metrókon, buszokon és villamosokon.  A kita jelentése észak, a ca pedig a cardból jött, ez alkotja a nevét. Jelképe a repülő mókus. Van hitelkártya változata is, amelyet a North Pacific Bank ad ki.
 

 
Sugoca kártyát a JR Kyushu vonalán tudunk venni, Fukuoka, Kumamoto, Kagoshima, Oita és Nagasaki nagyobb környékén pedig JR vonatokon használni. A neve a Smart Urban Going Cardból jön, egyébként a sugoka szó kyushui dialektusban azt jelenti, hogy nagyszerű. Jelképe egy béka egy órával.
 
 

Nimoca a feltöltőkártyája a Nishitetsu vonatoknak és buszoknak Fukuokában és néhány egyéb közlekedési eszközre további városokban Kyushun és Hakodatéban (ami azért nagyon vicces, mert Hakodate konkrétan az ország másik felében van, úgy kb. 2000km-re Fukuokától). A rövidítés a nice money card-ból jön, illetve a nimo jelentése japánul is, mert buszra is, vonatra is, vásárlásra is használható (pont, mint bármelyik másik IC kártya).
 
 

A Hayakaken pedig Fukuoka városának feltöltős kártyája, a városi metrókon használhatjuk. A neve a hayai (gyors), yasashii (barátságos, kedves), kaiteki (kényelmes) és ken (kártya) szavakból áll össze, de egyébként a hayakaken jelentése a helyi hakata dialektusban azt is jelenti, hogy mert gyors.

 

  • A zónákon belül mind a 10 kártyát lehet használni a nagyvárosokban.
  • A kiindulási hely és a végcél is a zónán belül kell legyen
  • Nem lehet használni két zóna közötti közlekedésre sem (pl. Tokyo és Sendai).
  • Lehet már használni shinkansen vonaton, mindazonáltal csak a Tokaido-Sanyo vonaton és egy hitelkártyával kell összekapcsolni még az utazás előtt, így gyakorlatilag a kártyával fizetünk és az rátesz egy azonosítót az IC kártyánkra, amivel viszont be tudunk majd menni az állomáson a vágányokhoz. Angol applikáció hozzá csak az Egyesült Államokban, Malajziában, Szingapúrban, Ausztráliában és Hongkongban áll rendelkezésre.
  • Egyszerre maximum 20.000 yent tölthetünk rájuk.
  • A többi vonatra kiegészítő jegyet kell vennünk, ha olyanra szállnánk, amit nem fed le a kártyánk.
  • A legtöbb távolsági, ún. Highway Bus használatára nem használható.

Az alábbi táblázat részletesebben megmutatja, hol lehet használni az IC kártyákat:

 = használható
 = nem használható

 

Város
JR közlekedés
nem JR közlekedés
Sapporo
Sendai
Tokyo
Yokohama
Kamakura
Hakone
Nikko
Nagoya
Kyoto
Osaka
Nara
Himeji
Fukuoka
Kumamoto
Beppu
Fuji 5 tó vidéke
 
vonatok és sok busz

 

Izu-félsziget
 
Izukyu vonatok
egyéb vonatok és buszok

 

Ise Shima
Kobe
 
vonatok és sok busz
mind a 10 kártya
Kobe City buszok
Icoca/Pitapa
többi kártyák

 

Koya-hegy
 
vonat, felvonó
buszok

 

Okayama
 
Icoca/Pitapa
többi 8 kártya

 

Hiroshima
 
Icoca
többi 9 kártya*

 

Miyajima
 
vonatok
mind a 10 kártya
Ferry
Icoca
többi 9 kártya*

 

 
Icoca
többi 9 kártya*

 

Kagoshima

 

* = elvileg 2018. március 17-től a többi kártya is használható lesz ezeken a vonalakon vagy utazási módokon

 

Hogyan kell használni a kártyákat?

A legfontosabb az, hogy legyen rajtuk pénz. Legalább egy megállónyi kell rajta legyen, hogy az automata kapu beengedjen. Ha nincs rajta ennyi, akkor a kapuk mellett egyik oldalon találunk automatákat, ott lesz olyan, amin tudunk tölteni rá. Ha nem találjuk ezt, mehetünk a pulthoz is, ahol emberi segítséget kapunk, de legalábbis kinyúl a muki az automata melletti kisablakon és megmutatja, hogyan kell feltölteni.

A kapukon van egy leolvasó rész, ahhoz kell hozzáérinteni egy pillanatra. Figyeljünk rá, hogy becsipogjon (sokszor a kapu kijárati részén jelzi is, mennyi van még a kártyán), mert ha nem teszi, kifelé nem fogunk tudni menni vele a célállomáson. Egyébként ez a gond is orvosolható a személyzetnél, csak meg fogják kérdezni, honnan jövünk.

Buszra szállva a hátsó kapun szálljunk fel (ez effektív a busz közepe lesz) és ott lesz egy olvasó, itt kell egyet csipogni, illetve majd leszálláskor már a vezető mellett van egy másik, ott még egyet csipogni, mielőtt elhagyjuk a járművet. Villamoson hasonlóképp, hátsó ajtón szállunk fel, az elsőn pedig le.

Általában nem olcsóbb a közlekedés, ha IC kártyát használunk, de egy pár yen különbség lehet Tokyoban, Niigatában és Sendaiban a kerekítés miatt. Tokyo központja környékén az IC kártya mindig olcsóbb (maximum 9 yenig), de a külsőbb részeken lehet, hogy a jegy az olcsóbb és az is lehet, hogy a kártya.
 
Minden állomáson vehetünk IC kártyát, ahol azt használni lehet. Általában első vásárláskor 500 yen depozit kerül rá, amelyet visszakapunk, ha leadjuk a kártyát, illetve 1500 yen kreditet kell feltölteni rá egyből. Ezután annyiszor és annyi pénzzel töltjük fel (20.000 yen összegig egyszerre), amennyiszer csak szeretnénk.

Melyik IC kártyát vegyem?

Az Icoca kártya kicsit több helyen használható, mert Okayamában és Hiroshimában is jól használható. Ha Tokyoba érkezünk, Suicát vagy Pasmot vegyél, ha Osakába és tervezel délebbre is menni, akkor Icocát praktikusabb.

Hogyan lehet tölteni a kártyákat?

Minden állomáson van automata, így nem ez nem lesz probléma. Ha utazunk valahova és a kapu beengedett, de már ki nem enged, semmi gond, bent is van feltöltő automata. Csak készpénzzel lehet feltölteni, kártyával nem. Van olyan automata is, ami érméket is elfogad.

Hogyan tudom ellenőrizni, hogy mennyi pénz van rajta?

A legtöbb kapun látod, hogy mennyi van még rajta, de ha nem, bármelyik feltöltő automatánál ellenőrizheted vagy akár ki is nyomtathatod azt, hogy hol használtad és mikor.

Meddig érvényes a kártya?

Ha nem használjuk 10 évig, akkor érvénytelenné válik.

Hogy kapom vissza az 500 yen depozitot? 

A kiadó cég bármelyik irodájában visszaválthatjuk, ha nincs rajta pénz, viszont ha a Suicán marad, akkor csak 220 yen kezelési költség kifizetésével kaphatjuk ezt meg, így érdemesebb azt levásárolni vagy leutazni és a végén az utolsó állomáson pénzzel kiegyenlíteni a különbözetet inkább. PASMO kártyánál visszakapjuk a rajta maradt összeget is. A kártyákat csak a kiadó cégnél lehet ugye visszaváltani, tehát Suica kártyát nem fogunk tudni visszaváltani Osakában és Icocát nem fogunk tudni visszaváltani Tokyoban.
 
Ne felejtsd el, a kártyát a boltokban és automatáknál is használhatod, sok helyen lesz kitéve IC kártya olvasó, ezt fel fogod ismerni egy idő után.